Amit minden mérnöknek érdemes tudnia a hídsaruk kiválasztásáról

Fontos meghatározni azokat az igénybevételeket, amelyeknek a saru ki lesz téve. A számítások nem korlátozódhatnak csupán a szükséges hat szabadsági fokra, illetve a felszerkezetben keletkezett erőkre, amelyeket a sarunak fel kell vennie. Figyelembe kell vennünk minden egyéb releváns tényezőt is, mint például a saru élettartama alatt felhalmozott összesített mozgások és elfordulások mértékét.

A saru típusának kiválasztását  (pl. fazék, gömbsüveg, korong, elasztomer, hengeres, betoló vagy szeizmikus szigetelő) nagymértékben meghatározzák azokat a fő funkciók, amelyeknek a hídszerkezetben meg kell felelnie, különösen az erők és mozgások felvétele tekintetében. A hosszú távú teljesítményt lehetőleg maximalizálni kell, a karbantartásra fordított időt és költségeket pedig minimalizálni, ahogyan a hídsaru cseréjének gyakoriságát is. 

A legfontosabb, hogy a kiválasztott, a gyártó által megtervezett és legyártott saru azon képességét, hogy ellenálljon a terheléseknek és felvegye azokat a mozgásokat, amelyeknek a szerkezet üzemelése során ki lesz téve, beépítés előtt érdemes ellenőrizni. A beszállító szempontjából ennek legjobb bizonyítéka a saruk teljesítménye, vagyis ha hasonló típusú hídsaruk több éven át megfelelően működtek hasonló szerkezetekben. A laboratóriumi vizsgálatok szintén jó eszközök ezek megerősítésére.

Miután kiválasztottuk a saru típusát, már a tervezés kezdeti szakaszban gondoskodnunk kell arról, hogy a hídszerkezet optimálisan legyen kialakítva a saru beépítéséhez, ideális hozzáférést és távolságot biztosítva az alépítmény és a felépítmény között, valamint megfelelő betonszilárdságú, helyesen méretezett és megerősített csatlakozófelületek (pl. RESTON® saruk esetében ez legalább 50 N/mm2 érintkezési szilárdságot jelent) alakítsunk ki és a rögzítéshez. Ha a sarukhoz való hozzáférés nem megfelelően biztosított, a későbbiekben ez ellenőrzési- és karbantartási munkálatoknál ez nehézségeket okozhat, a nem megfelelően méretezett főszerkezet pedig szükségessé teheti a már elfogadott tervek módosítását, vagy akár a már megépített hídszerkezet teljes átalakítását is.

A tartósság maximalizálásának fontos eleme a megfelelő korrózióvédelmi rendszer (pl. festett, horganyzott stb.) alkalmazása, amely kellő védelmet biztosít a szerkezet számára az adott környezetben. A védelmi szint meghatározása és annak optimális alkalmazása szintén lényeges elem a minőség, és különösen a rétegvastagság valamint a tapadás ellenőrzése mellett. Ugyanakkor a saruk kialakítására, tájolására az érzékeny csúszófelületek védelmére is figyelmet kell szenteljünk.

A monitoring rendszerek (SHM) sarukba történő beépítése hozzájárulhat az ellenőrzési és karbantartási munkálatok optimalizálásához, biztosítva ezáltal, hogy a saru állapotára és teljesítményére vonatkozó fontos adatok hatékonyan és valós időben rögzítésre kerüljenek, meghosszabbítva ezzel a saru élettartamát. Amint azt már korábban említettük, a szerkezetek kialakításakor biztosítanunk kell a sarukhoz történő megfelelő hozzáférést is, az ellenőrzési- és karbantartási munkálatok sikeres lefolyása érdekében.

Amennyiben a saruk cserélni kell, a szükséges erőfeszítések nagymértékben csökkenthetjük, ha a meglévő hídsarukat a beszereléskor rögzítőlemezekkel látjuk el. A saru ezáltal könnyedén kicserélhető anélkül, hogy a beton kitörne, a hídfelszerkezetet pedig csak minimális mértékben szükséges megemelni. A hídszerkezet tervezésénél érdemes figyelembe venni a saruk esetleges jövőbeli cseréjekor fellépő igényeket, beleértve a felépítmény szükség szerinti megemelését, és adott esetben a funkciók ideiglenes átruházását (például vízszintes erőkkel szembeni ellenállóképesség) a szomszédos sarukra.